.png)
ANGYALKA VAGY MANÓCSKA
14 RÉSZES CIKKSOROZAT - hogyan segíthetjük a csecsemőt, hogy minden fejlődési lépcsőfokon áthaladjon
1. rész: Mit látunk és mire figyeljünk az újszülött babáknál?
BENDIG Borbála
Ez a cikk annak a sorozatnak az első része, amiben szeretném leírni, hogyan lehet segíteni abban, hogy a baba az első életévben minden fejlődési lépcsőfokon áthaladjon, és hogyan akadályozhatók meg az oly gyakori fejlődési eltérések és lemaradások. Mindez természetesen az ép idegrendszerrel születő gyermekekre vonatkozóan.
Az újszülött baba testtartása a hajlító izmok fokozott tónusa miatt nagyon hasonlít a méhen belüli elhelyezkedéshez, a magzati tartáshoz. A teste összegömbölyödik, a karjai és a lábai rugalmasan hajlított helyzetben vannak a törzse előtt.
A kezeit legtöbbször ökölben tartja, a hüvelykujja a tenyerébe zárul a másik négy behajlított ujja alá. Amikor a baba tenyerébe az ujjunkat vagy egy kisebb játékot teszünk, a fogó reflex hatására az ujjai rázáródnak. Eleinte olyan erős a szorítás, hogy akár az egész testsúlyát is képes megtartani, ha mindkét kezével kapaszkodhat. Ez a kapaszkodó reflex hatása, amelynek hatása néhány hét alatt gyorsan lecsökken. A fogó reflex ösztönös mintázata beindítja azokat az idegrendszeri működéseket, amelyekre a szándékos megfogás és elengedés képessége felépül majd az első hat hónapban.
A kereső reflex és a szopó reflex együttesen segíti a táplálkozást. Ha a baba szája körüli területet gyengéden megérintik, akkor az inger iránya felé fordítja a fejét, a száját kinyitja és szopó mozdulatokat végez, azaz készen áll a táplálkozásra.
A Moro-reflex komplex védekező, jelző és életben tartó mechanizmusként minden váratlan és ismeretlen ingerre reagál. Az újszülött számára szinte minden környezeti hatás új, ezért a reflex aktív segítséget nyújt abban, hogy a világ megismerése elkezdődhessen. A baba minden hirtelen erős hanghatásra, érintésre, mozdulatra megriad. A reflex nem csak a külvilág ingereire reagál, hanem a baba saját testéből érkező ingerek is hatnak rá. Az éhség, a fájdalom, az emésztési folyamatok, a gravitációs erő és a testhelyzet változás ingereire a pici speciális módon megriad.
Már a születést követően azonnal képes a baba hason fekvésben a fejét letenni oldalra majd átfordítani a másik irányba - ez nem tudatos, hanem ösztönös mozgás.
A Moro-reflex hirtelen széttárulkozással, azaz a végtagok és a törzs megfeszítésével, ezzel egyidőben mély légvétellel reagál. Ezt pillanatnyi mozdulatlanság követi, majd átkaroló mozdulattal, vagyis a karok törzs elé hajlításával, a lábak behajlításával és felhúzásával fejeződik be a mozdulatsor, amelyet erős felsírás kísér. Egészséges újszülöttnél a Moro-reflex teljes aktivitással látható, ami azt jelenti, hogy mindegyik megriadási reflex megfelelően működik. Tehát az ingertől való elhúzódás, majd a pillanatnyi ledermedés, ezt követően az aktív megkapaszkodási mozdulat a felsírással olyan reakcióláncolat, amely a baba vegetatív funkcióit és a körülötte lévő személyeket együttesen mozgósítja a veszélyhelyzet elhárítására.
A Moro-reflex fokozatosan enyhül, ahogy a baba egyre ügyesebben tartja a fejét és elkezdi felderíteni a környezetét, megtapasztalja a belső és a külső környezetében zajló folyamatokat és eseményeket, megtanulja azt is, hogyan tud mindehhez alkalmazkodni.
Már a születést követően azonnal képes a baba hason fekvésben a fejét letenni oldalra majd átfordítani a másik irányba, de természetesen még ez sem tudatos, hanem ösztönös mozgás.
A Galant-reflex kiváltható, ha a gerincoszlop mellet jobb és bal oldalon, azzal párhuzamosan, fentről lefelé haladva a mutatóujjunkat gyengéden végig húzzuk, vagyis a baba hátát finoman megsimítjuk egy-egy csíkban. A reflex hatására a simítás oldalán a csípő rugalmasan elmozdul oldalra, a törzs ívelődik, mintha csiklandós lenne a baba.
Ennek a reflexnek már a magzati korban fontos szerepe van a bőrérzékelés fejlődésében, a taktilis vagyis (érintés), vibratorikus (rezgés) ingerek feldolgozásában. A rendszeres csípő- és a törzsmozgás pedig előkészíti a törzs rugalmasságát a forgáshoz, a kúszáshoz és a járáshoz.
Ha a babát hozzászoktatjuk a rendszeres babamasszázshoz, akkor könnyebben ismerheti meg saját testének határait és megtapasztalja, hogy az érintés kellemes érzés. A hát területének masszírozása, simogatása éberen tartja a Galat-reflexet, amivel segíthetjük az emésztési és ürítési folyamatokat.
A szeretetteljes érintés, a bőr-bőr kontaktus, a testi közelség olyan hormonális és idegrendszeri hatásokat is okoz, amelyek szorosabbá teszik az anya-gyermek kapcsolatát, megalapozzák a biztonságos kötődés kialakulását.
A baba spontán mozdulatai az első hónapban még ösztönösek, reflexektől vezéreltek, a táplálkozást, a kötődést, az érzékszervek információnak összehangolását, a mozgásfejlődést, az életben maradást és a környezet riasztását szolgálják. Az szándékos mozgások a reflexek által kialakított idegi kapcsolatok mentén alakulhat ki, ezért az eltérő reflexaktivitás eltérő fejlődésmenetet okoz.
tónusos nyaki reflex és a fejtartó reflex lesz a téma.
SZERETNÉ JOBBAN ÉRTENI A MOZGÁSFEJLŐDÉS ÉS A REFLEXFEJLŐDÉS ÖSSZEFÜGGÉSEIT?
A primitív reflexek az élet első hónapjaiban a megfelelő ingerek hatására automatikusan kiváltódnak, a sorozatosan ismétlődésük hatására beérnek, és az első életévben gátlás alá kerülnek. Így az ösztönös és automatikus mozgásokat fokozatosan felváltják az akaratlagos, tudatosan indított és irányított mozgások. Más, alapvetően életben tartó reflexek, mint a köhögés, tüsszentés, pislogás, nyelés, légzés stb. egész életen át fennmaradnak és segítenek az alapvető életfolyamatokban.
Az első hónapban lassú, óvatos mozgatásokkal segítsük kibontakozni a babát a magzati pózból. Pelenkázáskor, fürdetés előtt, öltöztetéskor passzívan mozgassuk meg a karjait és a lábait. Fokozatosan szoktassuk hozzá a hangokhoz, a fényekhez, az érintésekhez, és törekedjünk arra, hogy csakis kellemes érzések, benyomások érjék őt.
Fontos a szeretetteljes simogatás, ölelés, testközelség, a testi-lelki biztonság megélése. Minden természetes ingeregyüttes (lassú mozgatás és ringatás; kis intenzitású hang és fényinger; lágy érintések, ölelés, simogatás; puha ruházat; könnyű, tehát tiszta pelenka; szabad mozgáshoz vízszintes felület) segít abban, hogy a baba fejlődése a genetikailag meghatározott irányban haladjon. Minden olyan inger és helyzet kerülendő, ami túlterheli a pici idegrendszerét.
A következő részben a tónusos labirintus reflex, az aszimmetrikus tónusos nyaki reflex és a fejtartó reflex lesz a téma.
A cikk szerzői jogvédelem alatt áll.
Másolása, felhasználása engedélyköteles!
ANGYALKA VAGY MANÓCSKA cikksorozat további részei
A cikksorozat további részeit folyamatosan közzétesszük az oldalon.
